Egyéb:

Magamról:
Életem első saját autóját Németországban vettem 1991-ben, egy automata 16SH motorral szerelt Asconát. Nekem hihetetlen volt, hogy annyiért jutok hozzá mint itthon egy 14-15 éves széthajtott Ladáért kértek akkor. Az autó 8 éves volt friss műszakis és valami csodálatos, el sem akartam hinni, hogy az enyém lehet ez az autó (gyári vonóhorog, tolótető, Blaupunkt rádió, gyönyörű belső, az első üléseken valódi bárányprémből készült huzatok, amelyeket végig használtam és nem mentek tönkre). Az Opel kereskedés tulajának a tesvéréé volt az autó és semmi kifogásolni valót nem találtam rajta, csak az automata váltót. A németek kinevettek, belátom akkor rosszul esett de teljesen igazuk volt. 20 évesen adtam el, kifogástalan állapotban volt akkor is (nagyon megbecsültem), és semmi komoly probléma nem volt vele pedig 300000 Km ment (motor, váltó, futómű sohasem látott szerelőt), leszámítva a karosszéria rozsdásodó elemeit de azokat ki lehetett cserélni. Innen a szeretet az Ascona iránt amely sok-sok éven keresztül volt egy igazán megbízható autó.
Most 10 évvel később ismét vettem egy Asconát, sajnos ez már nem olyan mint az egykori, de igyekszem ebből is a maximumot kihozni, és remélem ezt már sohasem adom el.